Éltem-haltam érte
Liza, a rókatündér. Nem mese ez, gyermek. Mindenki dicséri, tele van a net rajongó elemzésekkel, még Fáy Miklósnak is tetszett. Tuti biztos voltam benne az első előzetes láttán, hogy nekem való, és naná, hogy imádtam! Nem tudom, hogy alakul a nézettsége majd, de meg merem kockáztatni: kultfilm született.
Élve a gyanúperrel előre vettem jegyet vasárnapra a Művészbe, Ferivel mentünk, úgy örültem! (Ő sem bánta meg.) Még így is hosszasan álltunk sorba, jobbnál jobb filmek mentek aznap. Beülve eléggé megdöbbentem a mellettem ülő lányok chipsropogtatásán. Elvégre épp ezért nem mentem plázába. De gondoltam, majd jóllaknak, vagy ha elkezdődik, elteszik. Feri biztatott: a film alatt úgysem fogom hallani. Viszont ez nem egy akciófilm harsogó effektekkel, a csajok meg nem laktak jól, volt náluk rengeteg innivaló is. Tapasztalatom szerint az én beszólásaimat nem kezelik jól a tinilányok, amin aztán jól felhúzom magam, de koncerten legalább ezt ki tudom ugrálni. Szerencsére az én hősöm is megelégelte, vagy megsajnált, vagy mindkettő, és nagyon szigorúan megkérte őket, hogy ezt hagyják abba most. :) Innen már felhőtlen volt a szórakozás!
_moni%2Betet_kisebb.jpg)
Először is: Balsai Móni egy tünemény, már a Társas játékban és színpadon is imádtam. Bede-Fazekas Szabolcsért külön piros pont, de az összes fő- és epizódszereplő remek (Bán János 3 percben!). A sztori: egyszerű, de csavaros, sokkoló, de vicces. A képi világ retró, de egyedi, Budapest, de Csudapest, 70-es, de nem szocializmus. A képi dolgokról bővebben itt. A zene: Tövisházi Ambrus egy zseni. Itt az összes dal a filmből! Ezen az Erik Sumóba oltott 60-as évek japán popzenéjén behalok! :) Interjú a maximalista rendezővel. És a rövidfilmjei.
A kihagyhatatlan karaoke változat és az előzetes:
Muszáj megnézni, na! Ha még nem voltam elég meggyőző, itt a FB oldal!
Én is elkövettem valamit, aminek végül az inspiráción túl nem lett sok köze a filmhez, de talán a mondanivalójához igen. Meg talán szép is. :)
Élve a gyanúperrel előre vettem jegyet vasárnapra a Művészbe, Ferivel mentünk, úgy örültem! (Ő sem bánta meg.) Még így is hosszasan álltunk sorba, jobbnál jobb filmek mentek aznap. Beülve eléggé megdöbbentem a mellettem ülő lányok chipsropogtatásán. Elvégre épp ezért nem mentem plázába. De gondoltam, majd jóllaknak, vagy ha elkezdődik, elteszik. Feri biztatott: a film alatt úgysem fogom hallani. Viszont ez nem egy akciófilm harsogó effektekkel, a csajok meg nem laktak jól, volt náluk rengeteg innivaló is. Tapasztalatom szerint az én beszólásaimat nem kezelik jól a tinilányok, amin aztán jól felhúzom magam, de koncerten legalább ezt ki tudom ugrálni. Szerencsére az én hősöm is megelégelte, vagy megsajnált, vagy mindkettő, és nagyon szigorúan megkérte őket, hogy ezt hagyják abba most. :) Innen már felhőtlen volt a szórakozás!
Először is: Balsai Móni egy tünemény, már a Társas játékban és színpadon is imádtam. Bede-Fazekas Szabolcsért külön piros pont, de az összes fő- és epizódszereplő remek (Bán János 3 percben!). A sztori: egyszerű, de csavaros, sokkoló, de vicces. A képi világ retró, de egyedi, Budapest, de Csudapest, 70-es, de nem szocializmus. A képi dolgokról bővebben itt. A zene: Tövisházi Ambrus egy zseni. Itt az összes dal a filmből! Ezen az Erik Sumóba oltott 60-as évek japán popzenéjén behalok! :) Interjú a maximalista rendezővel. És a rövidfilmjei.
A kihagyhatatlan karaoke változat és az előzetes:
Muszáj megnézni, na! Ha még nem voltam elég meggyőző, itt a FB oldal!
Én is elkövettem valamit, aminek végül az inspiráción túl nem lett sok köze a filmhez, de talán a mondanivalójához igen. Meg talán szép is. :)
Rebecca McMeen - Malone, Em
Font: Rock It
Megjegyzések